A helyi információs társadalom stratégiája - kisközösségi gazdálkodás az emberek jövőbeni lehetőségeivel

Ajánlás a települési kisközösségeknek, céljaik meghatározásához,  programjaik kidolgozásához

Előszó

 Az információs társadalom lehetőségei a helyi társadalom keretei között, azon keresztül válnak hétköznapi gyakorlattá, mialatt társadalomképünk is átformálódik. A fejlett információs társadalom - miközben a területi és kulturális közösségből (szomszédság, földiség, etnikum) fakadó alapvető vonásait megőrzi - beépíti magába a virtuális közösségeket, feloldja a térbeliség korlátjait, a társadalmakat a "globális, világfalu"-hoz közelíti, a hagyományos közösségeket is erősítve azok virtuális kiterjesztéseivel. Mindehhez azonban, a helyi társadalmon át vezet az út. Az információs társadalom sikere - azaz lehetőségeinek kihasználása és veszélyeinek elhárítása - az emberek többsége számára, azon múlik, hogy a hagyományos kisközösség, amelyben hétköznapjai telnek, képes-e tagjai számára olyan gazdasági, kulturális, technikai feltételeket teremteni, melyek révén minden egyes ember, nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is, választhat: él-e az új lehetőségekkel vagy sem.

 A teleház mozgalom, gyakorlati tapasztalatokon nyugvó ajánlása a települési kisközösségek számára az, hogy az alább javasolt kérdések mentén és módszerekkel fogalmazzák meg átfogó és konkrét célkitűzéseiket és tennivalóikat az információs társadalom helyi megvalósítása érdekében. Ez által készüljenek fel a már megjelent kihívásokra. Hozzák magukat és tagjaikat helyzetbe, hogy reális esélyük legyen az új lehetőségek kihasználására, ne szenvedő alanyai, hanem alkotó, aktív résztvevői legyenek az új világnak, élvezhessék minden áldását, és képesek legyenek elhárítani átkait, veszélyeit. A teleházak munkatársai felkészültek arra, hogy segítsék kisközösségeiket e célok megvalósításában, már most is cselekvő részesei a helyi információs társadalmak építésének.

 Mi a helyi információs társadalom?

 A helyi információs társadalom, olyan települési közösség, amely egészében, kisebb csoportjai és tagjai aktív cselekvése által

 ˇ        ismeri és érti,

ˇ        közügyként és intézményesen kezeli,

ˇ        kihasználja

 az információs társadalom lehetőségeit, módszeresen

 ˇ        beépíti azokat a helyi gazdaság és társadalom működésébe, fejlődésébe,

ˇ        figyeli és elhárítja lehetséges veszélyeit, csökkenti esetleges káros hatásait.

 A helyi információs társadalom stratégiák alapcélja és 10 fő célterülete

 A helyi információs társadalom legátfogóbb és kizárólagos célja nem más, mint sajátos informatikai eszközöket, szolgáltatásokat biztosítani a helyi életminőség javításához, esélyegyenlőség biztosításához mindenkinek, a helyi szükségletek lehető legjobb kielégítéséhez, a helyi problémák megoldásához, mindez a helyi erőforrások - legtágabb értelemben - lehető legjobb kihasználása, egyben folyamatos megújításával, gyarapításával (fenntartható fejlődés!), a demokrácia kiteljesítésével a helyi nyilvánosság kontrollja mellett.

 A helyi információs társadalom stratégiája sokoldalúan szolgálj a kisközösség gazdasági és társadalmi fejlődését, de akkor igazán hatékony, ha konkrét célkitűzéseit a legégetőbb problémákra és legfontosabb kitörési pontokra (kibontakozási lehetőségek, adottságok, kihívások) irányítja. Ha a településen a munkanélküliség, az elöregedés, a környezetvédelem, valamely jó adottságok kihasználása (pl. turizmus) jelenti a kihívást, akkor a helyi információs társadalom stratégiának ezek kiszolgálását kell előrehoznia a szintén nem nélkülözhető távlatos célok mellett.

 Valamennyi konkrét célterületen, témában a következő három dologra kell válaszolnia a helyi információs társadalom stratégiának:

 ˇ      Miért fontos a helyi közösségnek, egyes csoportjainak, tagjainak egy-egy téma, általános célkitűzés, valóban fontos-e, és ha igen, akkor elsősorban kinek (pl. gyerekek, fiatalok, vállalkozók, munkanélküliek, kisebbségek, stb.)?

ˇ      Konkrétan mit kívánnak tenni, elérni, létrehozni helyben - célprogramok megfogalmazása - a fő célok érdekében, az adott területen, és az kinek lesz ez a feladata?

ˇ      Vannak-e az adott területen veszélyek, buktatók, amelyeknek elkerülésére, elhárítására külön figyelni kell, ha igen, akkor mit teszünk ennek érdekében, hogyan csökkentjük a kockázatot?

  1.   A helyi információs társadalom tudatosítása

 A helyi tájékoztatás, felvilágosítás eszközeivel meg kell ismertetni az embereket az információs társadalom konkrét lehetőségeivel és veszélyeivel, hogy mindenki ezen ismeret birtokában eldönthesse, mit tesz, kiválaszthassa a saját útját az új világba, vagy felmérhesse a kimaradás, késlekedés kockázatait maga és családja számára.

  2.   Az emberek, csoportok és szervezetek élethelyzetükhöz igazodó felkészítése

 Az új lehetőségekhez való alkalmazkodás - felkészülés - feltételeit helyben (is) biztosítani kell, amennyire csak lehetséges. Segíteni kell az embereket, hogy a lehető legkisebb költséggel, időráfordítással az élethelyzetüknek legjobban megfelelő, konkrét tudást, képességeket el tudják sajátítani, melyek segítségével élni tudnak az új lehetőségekkel.

  3.   Az új lehetőségekhez való egyéni és közösségi hozzáférés biztosítása

 Az információs társadalomba való bekapcsolódás technikai feltételei - számítógépek használata, hozzáférés az elektronikus hálózathoz - megteremthetők az otthonokban és közösségi színtereken. Egyik vagy másik módon, de mindenki számára elérhetővé kell tenni az új technológiákat, mert ez alapfeltétele a személyes bekapcsolódásnak. A teleházak és telekunyhók a közösségi hozzáférés általános, Magyarországon jól bevált megoldását kínálják.

  4.   A helyi közösségi információgazdálkodás megszervezése

 A közösség, csoportjai, tagjai számára fontos helyi információk szerves részei annak a hatalmas információtömegnek, amire - mint tartalomra - az információs társadalom tartalomszolgáltatásai épülnek. A helyi információkat csakis helyben lehet összegyűjteni, szervezett módon, folyamatosan a helyi és távoli felhasználók számára rendelkezésre bocsátani.

  5.   A helyi közösségi memória, nyilvánosság új lehetőségeinek kihasználása

 A közösség életének szervezéséhez, azonosságának, kultúrájának megőrzéséhez nagyon fontos az ún. kollektív emlékezet, közös tudás (helyismeret, hagyományok, helytörténet, stb.) gyarapítása, hozzáférhetővé tétele. Az információs társadalom ehhez merőben új, a korábbiaknál sokkal változatosabb, könnyebben kezelhető eszközöket kínál.

  6.   A közösség és tagjai hálózati megjelenésének, kapcsolatainak biztosítása

 Az emberek és közösségek bekapcsolódása az információs társadalomba a hálózaton való megjelentést, elérhetővé válást feltételezi. Az egyéni, szervezeti elektronikus levelezés (címek, postafiókok) mindenki számára elérhet, szintúgy a saját információk közzététele - honlapok - fontos eszköz a hagyományos lehetőségek mellett a megváltozott világhoz való újfajta, hatékonyabb kapcsolódásra.

  7.   Az új lehetőségek kihasználása a helyi gazdaságban

 A helyi gazdaságoknak integrálódniuk kell az új elektronikus, hálózati gazdaságba, ami azt jelenti, hogy az üzletvitelhez kötődő pénz, információ, tudás, a kapcsolattartás, és a termékek, szolgáltatások egyre jelentősebb része (pl. programok, oktatás, újságok, műsorok, az ún. információs termékek), s maga a munkavégzés is a hálózatra terelődik. Három részterületet kell ennek keretében továbbgondolni

 7.1.     Az elektronikus vásárlói és értékesítési piacokhoz való kapcsolódás lehetőségei.

7.2.     A helyi erőforrások (terület, munkaerő, ingatlanok, egyéb) hasznosítása az új, elektronikus hálózati gazdaságban fejlesztési, beruházási programok keretében.

7.3.     A foglalkoztatás, jövedelemhez jutás új lehetőségeinek kihasználása, távmunkahelyek létesítésével és egyéb módokon.

  8.   Az új lehetőségek kihasználása a helyi közszolgáltatásokban

 A közszolgáltatásokban is számos új lehetőség nyílik, amelyek kihasználása a helyben élők számára nagyon fontos, hogy életminőségük, életesélyeik ne maradjanak el a világ fejlettebb részétől. Minden fontosabb közszolgáltatási területet végig kell gondolni, az információs társadalom kihívásai szempontjából.

 8.1.     Az emberek, szervezetek általános tájékoztatása, élethelyzeteik megoldásának tanácsadással, ügyintézési támogatással való segítése az új lehetőségek kihasználásával.

8.2.     Az oktatás hogyan tartson lépést az új követelményekkel, a gyerekek megkapják-e a szükséges alapokat az információs társadalomba való belépéshez?

8.3.     A szociális ellátás területén elérhető - főként tájékoztatás, tanácsadás, kapcsolat- és forrásteremtés, segítség-nyújtás - új lehetőségeket ki tudja-e használni a helyi közösség?

8.4.     Az egészségügyi szolgáltatásokban megnyíló új - a szociális ellátáshoz hasonló, sajátos - lehetőségekkel tudnak-e élni az emberek, az egészségügy dolgozói?

8.5.     A kultúra, szabadidő eltöltés, szórakozás modern kínálata elérhető-e a helyi közösség számára?

8.6.     Egyéb, a helyi viszonyok között fontos közszolgáltatások, közügyek - pl. környezetvédelem - megoldásának új lehetőségei.

  9.   Az új lehetőségek kihasználása a helyi civil társadalom által és közreműködése révén

 Az információs társadalomban a civil szervezetek ereje, lehetőségei megsokszorozódnak, mert az állami, politikai, tömegtájékoztatás általi közvetítésre már nincs szükség ahhoz, hogy szóhoz jussanak, céljaik megvalósításához eszközöket, forrásokat, partnerek találjanak. A civil társadalom nagyon fontos, aktív szereplője és egyben felhasználója az információs társadalom lehetőségeinek helyben, nagyobb térségekben, országosan és nemzetközileg egyaránt. Két részterületet kell helyben végiggondolni:

 9.1.     A helyi civil szervezetek kiszolgálásában hogyan jelennek meg az új lehetőségek?

9.2.     A helyi nyilvánosságot, demokrácia kibontakozását és működését milyen módon tudják elősegíteni az információs társadalom eszközei, szolgáltatásai?

 10.   A helyi információs társadalom stratégiájának intézményesítése

 A helyi információs társadalom csakis az aktív, módszeres közösségi cselekvés eredményeképpen valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a település és szervezetei intézményes fejlesztési elképzeléseit, döntéseit át kell, hassák ezek a törekvések, a megvalósítás feladatai, be kell, épüljenek az önkormányzati, intézményi programokba, munkatervekbe. Ehhez a települési önkormányzatnak kell kifejezni akaratát, elkötelezettségét, s biztosítani hozzájárulását a helyi információs társadalom stratégiájának megvalósulásához.

Hogyan születik meg a település információs társadalom stratégiája?

 Magyarországon - a világ más tájain sem - még nem alakult ki ennek gyakorlata. Mindenki úttörő tehát, aki egy ilyen stratégia megalkotására vállalkozik. Általános recept nincs, egymástól fogjuk eltanulni a legjobb megoldásokat. Ajánlásunk egy - a teleházak tapasztalataiból leszűrt - célravezető lépésrendet kínál:

 1.     Egy kis helyi - civil, önkéntes - csoport alakul, s alaposabban tanulmányozza, miről is van szó, melyek is ezek az "új lehetőségek", mi történik az információs társadalom fejlesztése terén az országban, a nagyvilágban. Ebben a szakaszban számos forráshoz, segítőhöz (pl. a teleházakhoz) lehet fordulni. Az Ajánláshoz Függelékként csatolt Forrásjegyzékünk segíti a tájékozódást.

 2.     A kis kezdeményező csoport tagjai felkutatják, hogy vajon egy-egy témakörben kik lehetnek a településen a leginkább érdekeltek, akikkel beszélgetéseket kezdeményeznek, elmagyarázzák az új lehetőségeket, s elvi, eszmei támogatást kérnek tőlük, hogy - egyetértés esetén - a nevükben és érdekükben folytathassák a munkát.

 3.     A közösség érdekeltjeivel - beszélgetéseken, csoportmunka keretében - feltárják, rögzítik hogy melyek a közösség, a település legégetőbb problémái, legjobb adottságai, kihasználható lehetőségei, ily módon elkészítik a közösség kiinduló "probléma- és lehetőség térképét", mely a további viták és egyeztetések során finomodik, pontosodik, fontossági sorrendjei a valós szükségletekhez és lehetőségekhez egyre jobban igazodnak.

 4.     Egy javaslatot - koncepciót - készít a kis csapat a helyi képviselő-testület számára (hivatkozva az érdekeltek pozitív véleményére, hozzáállására, a megoldandó problémákra és kihasználható lehetőségekre), melyben felvázolja egy ilyen stratégia szükségességét, hasznosságát és a testület hivatalos felhatalmazását és egyben elvi támogatását kéri a munka folytatásához, s annak kinyilvánítását, hogy megfelelő előterjesztés esetén kész a stratégia elfogadását napirendre tűzni.

 5.     A helyi információs társadalom stratégia kidolgozása immár települési közösségi feladat, melynek megoldásához a már létező kis csoport kibővül fontos érdekcsoportok képviselőivel. Célszerű ebben a fázisban hozzáértő - külső - önkéntest (pl. a teleház mozgalomból) bevonni, akinek csoportmunka tapasztalatai is vannak.

 6.     A helyi információs társadalom stratégia kidolgozásának feltehetően legjobb módszere - kis településeken - a csoportos alkotás, néhányszor pár órás foglalkozás, amely módszeresen - sajátos ötletfeltáró technikával, amelynek sajátos szabályai vannak - elveti a kérdéseket, keresi a válaszokat, leszűri a legfontosabb helyi célokat és tennivalókat. A munka eredménye - gondolatok értékes gyűjteménye.

 7.     A csoport néhány, legaktívabb, a legtöbb gondolatot "termelő" és jól fogalmazó 2-3 tagja folytatja ez után a munkát, elkészít egy helyi információs társadalom stratégia tervezetet, amelyet célszerű - az alapdokumentumokkal együtt - hozzáértő, külső szakembernek megmutatni, s felkérni őt bírálatra (ezt sokan önzetlenül meg is teszik!).

 8.     A külső bírálat után módosításokra lehet szükség, amit - ha azok elfogadhatók - át kell vezetni a tervezeten, majd ismét össze kell hívni az alkotó csoportot (lásd a 4. pontban), akik az anyagot előzetesen meg kell, kapják. Most a feladat, az anyag bírálata - természetesen a legjobb, építő szándékkal.

 9.     A csoport kritikája újabb módosításokat, kiegészítéseket tehet szükségessé, aminek eredményeképpen előáll a stratégia, amellyel most már ki lehet lépni a szélesebb helyi közvélemény elé. A tervezetet be kell mutatni a helyi civil szervezeteknek, intézményeknek, befolyásos embereknek (szószólóknak) véleményüket - kritikájukat, további javaslataikat, észrevételeiket - és támogatásukat kérve.

 10.           Esetlegesen szükségessé váló újabb pontosítások után elkészülhet a helyi információs társadalom stratégiája, amely már - tartalmazva azt is, kik látták és fűztek hozzá észrevételeket, javaslatokat, nyilvánították ki támogatásukat - a képviselő-testület elé kerülhet. Több fordulóra - olvasatra - is szükség lehet, az egyes fordulók között az érdekeltekkel való egyeztetésekre, pontosításokra kerülhet sor. Jó esetben a dolog vége a pozitív döntés, elfogadás. Lényege az kell, legyen, hogy a képviselő-testület elkötelezi magát a stratégia mellett, vállalja, hogy követi annak céljait, a mindenkor rendelkezésére álló eszközökkel közreműködik a megvalósításban.

 11.            A stratégiai dokumentum önmagában nem működik.  A következő lépés: a stratégia lebontása programokra, beépítése az érdekeltek tevékenységébe. Megvalósulni akkor fog, ha az érdekelt emberek, szervezetek, intézmények beépítik azt operatív terveikbe működésükbe. Konzultációk sorozatára van ezért szükség arról, hogy ki mit szándékozik ennek alapján tenni, hogyan fognak az érdekeltek ebben együttműködni. Ha nincsenek még alkalmas szervezetek, akkor ezeket létre kell hozni, meg kell szervezni.

 12.            A megvalósítás legfontosabb biztosítéka a felelősség és a nyilvánosság. A tervek, programok megvalósulásához felelősséget vállaló emberek, szervezetek és a feladatvállalások (a tervek és a programok) nyilvánossága jelentik a legfőbb biztosítékot. Nem a pénz a legnagyobb probléma. Sok lehetőség, forrás kínálkozik a jó tervekhez. A felelős, következetes, szakszerű és tisztességes munka, amelyet a nyilvánosság figyelme kísér - ez a nagy titok!

 A munka során, az elkészülő dokumentumokban, a stratégia szövegében mindig, minden szakaszban kellő körültekintéssel és pontossággal be kell mutatni a közreműködők körét, nevét, hangsúlyozni kell, hogy azok közösségi összefogás eredményeként jöttek létre, s a település (kistérség) egészét, a helyi közösség minden tagját hivatottak szolgálni. A kezdeményezőknek, szervezőknek, szerénységet, önmérsékletet kell tanúsítani, "szétteríteni" az érdemeket, amennyire csak lehet. Csakis így válik a stratégia közkinccsé, így épül be mindenki gondolatvilágába, hiteles, közösségi érték gyanánt, s ez a megvalósítás leglényegesebb biztosítéka.

 Zárszó - Miért fontos a helyi információs társadalom stratégia a kisközösségek számára?

 Mondhatja valaki: Badarság! Nem véletlen, hogy lámpással kell keresni a települést, ahol ilyen stratégiát készítenek, vagy akárcsak szándékolnák azt. Hát éppen ez az! Versenyelőnyre tesz szert az a közösség, amelyiket nem éri váratlanul az információs társadalom. S kényszerpályára, mondhatni "vigaszágra" kerül, amelyik nem törődik vele. Márpedig az új, hálózati lét itt van, körülvesz bennünket, már ma is egyre jobban átszövi életünket. Ugyanabban a térben, két világban élnek az emberek. A könyvek, papírok nyomdaszagú és a számítógépek billentyűs, kábeles világában. Nem jobb, vagy rosszabb, hanem másfajta lehetőséget, esélyeket kínáló világok ezek, s a legnagyobb baj az lehet, ha a kettő között nincs átjárás, mélyül a szakadék.

 Az egyik partról a másikra átúszni, csak kevesek, a legerősebbek, a legbátrabbak tudnak segítség nélkül. A többség számára csónakokat, kompokat, hajókat, hidakat kell építeni, rendszeresíteni, s ez csakis a nagyobb és kisebb közösségek erejével, összefogásával lehetséges. Ezért fontos, hogy minden közösségnek legyen helyi információs társadalom stratégiája. Ha nincsen, akkor a távoli nagykikötőkbe kell utazni az átkeléshez. Ha van, akkor helyben is át lehet jutni a túlsó partra. Oda és vissza is, tetszés szerint, bármikor.

 A kisközösségek vezetőire napjainkban nagy felelősség hárul. Vajon felismerik-e a kor kihívását? Képesek-e a kezdeményezés mellé, élére állni, miközben jószerivel maguk sem látják, értik mi zajlik körülöttünk (s ez - adott esetben - nem az ő hibájuk, az élet hozta ezt a helyzetet)? A közösség iránti felelősségük abban ragadható meg, abban "sűrűsödik", hogy vajon odafigyelnek-e az ilyen és hasonló jelzésekre, hajlandók-e azokat komolyan átgondolni, s vállalni a feladatot a vezetett közösség jövője érdekében. 

 A gazdaság és társadalom fejlődésének ütemét, mai világunkban már nem évtizedekkel, de nem is ötéves tervekkel, hanem maximum 2-3 éves szakaszokban mérik. Ezen idő alatt merőben új technológiák lépnek be, vállalkozások virágoznak fel, cégek tűnnek le, új szakmák bontakoznak ki, és régiek sorvadnak el ezen idő alatt. A ma iskolás 14 éves gyerek ezen idő alatt kenyérkeresővé, vállalkozóvá válhat! A kisebb-nagyobb közösségeket érintő döntések következményei tehát, nem egy távoli jövőben mutatkoznak meg, hanem akár egyetlen választási cikluson belül. Az eredmények is, a kudarcok is. Az országos és helyi, politikai közszereplésnek a mai helyzetben, a modernizáció gyorsulása miatt, a választók életesélyeire közvetlen kihatása van. A helyi információs társadalom stratégiája, ezért nem játék a gondolatokkal, hanem helyi közérdek, a közfelelősségből fakadó, súlyos és felemelő kötelezettség, gazdálkodás a kisközösség, az emberek lehetőségeivel. 

 S végül - zárógondolatként - egy igen praktikus ok. Az információs társadalom fejlődése természetesen nem csak helyi feladat. A kistérség, a megye, régió, az ország, a kontinens és a globalizálódó világ egésze erre törekszik. Hatalmas források - tőkék, állami és egyéb támogatások - mozdulnak meg az ügy érdekében. A lehetőségek azokat találják meg, akiknek jó programjaik vannak, felkészültek a fogadásukra. A startpisztoly már eldördült, a cél egyesek számára távolodik, másokhoz közeledik, nem egyforma tempóban ...

Kidolgozta, Gáspár Mátyás, 2001.